Mi is az autizmus
Autizmus spektrum zavar (ASD)
Az autizmus spektrumzavar, állapotok széles spektrumát felölelő gyűjtőfogalom, a spektrumzavar, a kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. A kockáktól, kissé furcsán viselkedő különcöktől az egész nap az ágy szélén üldögélő, ringatózó, nem kommunikáló autistákig terjed.
Az autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan erőssé, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist.
Az autizmus úgynevezett pervazív fejlődési zavar. Ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek.
Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a következmények kiszámíthatatlanok. A beszédet gyakran inkább zajnak, szavak halmazának érzékelik. Hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetnek meg. Gyakran kifejezetten ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz. Igénylik a megszokott környezetüket, napi ritmusukat, minden változtatásnak ellenállnak. A szokásos rutin megzavarása dühkitörést, heves indulatokat válthatnak ki. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.
Az Autizmus és Asperger szindróma között nincs igazán minőségi, csak mennyiségi különbség.
Olyan Autizmussal élő gyermekeket mondunk Asperger-szindrómásnak, akiknél a nyelvfejlődésben nincs látványos késés, akiknek az intelligenciája az átlagos vagy átlag feletti övezetbe esik.
A legfőbb különbség az autizmus és az Asperger-szindróma között, hogy az Aspergereseknél a nyelvi fejlődés normális ütemben zajlik, de a társas viselkedés zavarai és a viselkedés rugalmas szervezése ugyanúgy sérült.
Kicsit tudományosabb megközelítésben..
Az autizmus az idegrendszer fejlődési zavara, az autizmusra utaló tünetek három viselkedéses területhez sorolhatók: (Autisztikus triász)
- rugalmatlan viselkedésszervezés
- kommunikáció zavar, kölcsönös kommunikáció hiánya
- társas kapcsolatok területén mutatkozó nehézségek
Az autizmus viselkedéses képét leíró kutatások eredményeinek bővülése vezetett az autisztikus triász újraértelmezéséhez: a DSM-5 már az autisztikus diád fogalmat használja
- tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban, valamint
- szűk körű repetitív mintáztok a viselkedésben, érdeklődésben, aktivitásban - mentén tárgyalja a tüneti képet.
Gyakori tünetként jelentkezhet a szenzoros ingerekre adott túlzott vagy csökkent reakció.
Az autizmus spektrumába tartozó állapotok egész életen át befolyásolják a fejlődést és a viselkedést.
Fontos megjegyezni, hogy nincs igazán látható, típusos jele és bár előfordulhat az autisták között egyéb járulékos fogyatékosság is, de azok nem kötelező részei magának az autizmusnak.
Mikor alakul ki az autizmus?
Az autizmus az autistákkal születik, tehát nem alakul ki, azonban néha idő kell, amig a tünetek nyilvánvalóvá válnak
Igaz, hogy egy veleszületett fejlődési zavarról beszélünk, mégsem mutatkoznak meg korán a tünetek.
Legkorábban 1,5 éves kor körül lehet szűrni, a gyanújelekre felfigyelni. 1-1,5 éves kor tájékán, ha nem indulnak be az első szavak. Ilyenkor sokszor legyintenek rá a szakemberek, de ez már lehet egy első figyelmeztetés. Nem jelent autizmust, lehet, hogy csak egy kicsi elmaradás, de erre már érdemes felfigyelni.
Vagy a gyermek kevésbé hívja fel a figyelmet a számára izgalmas dolgokra. Már 9-12 hónapos korban csinálják a babák, hogy a szemükkel, az ujjukkal olyan dolgokra mutatnak rá, amik számukra izgalmasak, nem azért, mert megakarják kapni, hanem hogy lásd te is. Ha ezekből a jelekből kevesebb van, szegényesebb vagy kevésbé hangolódik össze a mosoly, a mimika, az arckifejezések a szemkontaktussal, akkor már lehet gyanakodni. Nem feltétlenül igaz állítás az, hogy hiányzik a szemkontaktus az autizmusban élőknél, csak épp nem úgy használódik, mint egy átlagos fejlődésben.
Sok édesanya felfigyel arra, hogy túl nyugis a baba, vagy ellenkezőleg, nagyon nehéz megnyugtatni.
Több gyermekes anyukák gyakran szembesülnek azzal, hogy a bevált szülői stratégiák nem működek.
Az autizmus egy nagyon különleges, bonyolult hátterű eltérő fejlődésmenet, amit nem kizárólag, gének határoznak meg. Elsősorban a szociális és kommunikációs képességeikben jelentkeznek eltérések vagy hiány, illetve, ahogy megszervezik magukat, a játékukat, a viselkedésüket, hogy mennyire képesek ebben rugalmasak lenni. Ebben nagyon sokszor látni problémát. Autizmusra jellemző a megszokotthoz, a begyakorlotthoz, a jól ismerthez való ragaszkodás. Olyan információfeldolgozási problémák állnak a háttérben, amelyek megakadályozzák, hogy az autisták rugalmasan, nyitott végű helyzetekben jól tájékozódjanak.
A tünetek jellemzően óvodás korra válnak felismerhetővé.
Fontos itt megjegyezni, hogy autizmusban egy tünetre soha nem lehet azt mondani, hogy mindenkinél ott van, vagy hogy senkinél nincs ott, tényleg nagyon nagy a variálódás.
Ha egyszerűsíteni akarunk, akkor annyit kell megértenünk, hogy az autisták agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Bizonyos dolgokra például érzékenyen reagál, bizonyos dolgokra ugyanakkor érzéketlen. Ez lehet a zaj, a közösség íratlan szabályai, mimikák és gesztusok megértése, értelmezése, illetve alkalmazása.
Gyógyítható-e az autizmus?
Az autizmus nem egy betegség, több, mint 1000 hétköznapi gén együttes jelenléte járul hozzá. Nem egy véletlenszerűen kialakuló betegségről, hanem lényegében egy személyiségképről van szó.
Meg lehet törni az autistákat, a régi orvosi módszerekkel, például elektrosokkal vagy leszedáló gyógyszerekkel ezt meg is próbálták, de ez még nem gyógyítás. Idővel, megfelelő hozzáállással és speciális, nem agresszív terápiás módszerekkel az autisták képességei fejleszthetők.